Nos, sajnálom hogy az utóbbi pár napban nem írtam semmit, tulajdonképpen nemigen volt rá alkalmam, de igyekszem minden nap írni valamit. Tegnap dolgoztam egyedül a nyugatiba, és képzeljétek, egy gőzmozdonyos vonat jött be a 10. vágányra. Csúcs volt az az érzés, amit a vonat látványa keltett bennem. Akkor épp annyira leszartam hogy szar kedvem van, mivel a nap folyamán nagyon sok beszólást kaptam az emberektől, és éppen nem is álltam valami jól, na mind1. Felszálltam a vonatra, megnéztem belülről, és annyira jó érzés volt:D.Aztán este meséltem másoknak, is a storit, de nem volt valami érdekfeszítő számukra. Na mindegy, nekem akkor is nagyon érdekes:D...
Farkasoknak
2010.03.24. 12:42 | little wolf | 1 komment
Kicsi farkas merre jársz most?
Szívem érted vonyít most
Vár haza a rengetegbe,
Gazella vacsorára,gyere.
Elmentés, s szót se szóltál,
Csak üres szemmel hátrafordultál,
Néztelek, s torkom nyüszít,
Visszajössz e valaha,picim.
Másnap már elfeledtem,
Mit vesztettem el benned.
Élem tovább farkas létem,
Vadások másra, nem vészes.
Az élet mindig tanít, még ha fáj is az...
2010.03.22. 22:53 | little wolf | Szólj hozzá!
Tudtam hogy eljöna nap mikor újra csalódok egy idejglenes boldogság melett.Hiányzott az őszinte szó mi áttöri a szívem, mi fáj de mégis örülök neki.Túl sok mindenen mentem már keresztül, mégis fiatal vagyok még, így rossz tudni hogy még mennyi szenvedés vár reám. Az élet mindig megmutatja az igazi oldalát, hogy mennyire álnok s szemét tud lenni, mégis tudom át kell lépnem rajta, s nem hagyom, hogy eltaposson ez az érzés.Megtanultam sokmindent, még kevés ahhoz hogy ne rontsak el sokmindent.Ma szörnyű és fájdalmas napom volt, mégis örültem neki, hogy azt kaptam, amit érdemeltem,s hogy szemembe az őszinte szavak törtek, ennél boldogabb nem is lehetek. Kicsit valószínű megint összeesek, hiszen nem ez az első eset, de idővel lehet megint színre lépek...
