Blacky

Nos, sikerült Julius 25.én betöltenem 17. életévemet.Hogy rohan az idő.Egy éve még teljesen más voltam, teljesen másképp éltem.Viszont életemben ez volt a legszebb születésnapom.Igaz 3x is meg lett ünnepelve.Először bátyámék jöttek át hozzán előző nap, Békásmegyerről, végül a kocsmába kötöttünk ki, s még itt is aludtak.Jo sokáig elvolzunk, és még a párom is felköszöntött sajátos módján :). Ennek már akkor örültem.Végül másnap semmiről se tudván lementem a Controllba, inni egy sört vagy valami, mert azért másnaposságra az sosem árt.Egy idő után megjelent ott bátyám, sógornőm és munkatársai.Hát nem mondom hogy nem ittam velük keveset, valahogy estére már elég szépen mozgott körülöttem a föld, s már már a gravitácio is kemény hatással volt rám.Még a páromat sem láttam meg pedig ott sétáltam el melette.Végül nála aludtam, ami jo volt, de szörnyű is mert forgott velem az egész szoba.Másnap lementem megintcsak a Controllba, mert Vámpírék lehívtak megünnepelni a születésnapomat.Így lett 3 ünneplés:D.Végül az este folyamán megjelent párom is aki már pálinkázott, így elég durván járt xd.Nekem is adott, hogy felköszöntsön:). Nemsokkal később ő már majdnem Ko volt így hazamentünk hozzá, de az úton elég érdekesen jártunk, ugyanis én kísértem őt :D. Nembaj, nagyon jo volt minden, szóval felejthetetlen lesz a 17. születésnapom :D

Nos, elég hosszú időre eltűntem tudom.Elnézést is kérek azoktól, akik esetleg megtisztelnek azal hogy olvassák a blogomat.Ha már itt tartunk nem felejtettem el hogy mennyi minden történt velem míg nem írtam.Nehéz lesz összeszűkíteni, de azért igyekszem. Nos, ugyebár nem voltam valami formában a honapokban, ugyanis sok csalódás és rossz ért engem, amit azokon töltöttem le akiket szeretek.Hát ha már itt tartunk elismerem hibáztam.Remélem máskor nem fordul elő.Nos pár napja öszejöttem Norbival, aki nagyon rendes, s jol megvagyunk.Remélem sokáig együtt maradunk.Talán csoda történt velem, nemtudom.Azt hittem sose fogok már senkit ugy szeretni ahogy kéne, de az élet beleszólt s lám mégis öszejött. Jelenleg munkát keresek, eléggé rosz mert semmit nem találok pedig nagyon fontos volna ugyanis kéne pénz.Reméljük még ez is öszejön.Amúgymeg igyekszem mindenre figyelni, de sokat vagyok fent kb egy hete aludtam 5 órát össz szóval igy eléggé kimerült vagyok de még mindig nincs időm pihenni sajnos.Majd egyszer csak összeesek a fáradságtól, nemtudom.Körübelül most így állok de ha valaki tudna munkát nekem, szoljon, minden javaslatnak örülnék.

Volt egyszer egy lány, akit örökbefogadtak.Ahogy növekedett folyton a szülei elmondták, hogy mi is van a szüleivel, és hogyan került oda, ahol van. A lány, 12 éves korára ugy gondolta az élet rá vár.Az iskola ahova járt, tele volt olyan emberekkel, akik könnyen befolyásolták.Telt az idő s a lány más más baráti kört talált.Végül egyszer ahogy az élet sokszor megmutatja milyen, egy rossz társaságba keveredett. Volt egy nála jóval idősebb srác, akihez nem tudta miért de vonzódott.A lány családja keresztény volt. A társaság miden rosszba belevitte, a piába drogokba. Benne volt az ellentét hogy nem kéne, de félt nemet mondani. Kedvelte a srácot, odavolt érte. Egy napon a srác olyat tett amivel a lány egész életére megváltozott. Sosem tudott nemet modndani a srácnak, hiába gyűlölte, hiába ölte volna meg, ahogy ránézett, nem tudott semmit tenni. Csak lebénulva a teste tette azt amit az agya nem akat. Végül rátalált a szerencse a lányra és megismert egy kedves embert. A kedves ember mindig melette volt, segített neki, s ha kelett 100x elmondta neki ugyanazt, csakhogy megértse a lány s ne csináljon semmi butaságot. Sok nehéz pillanata volt a lánynak, ezért a nevelőszüleit okolta. Idővel egy álarccal állt a világnak, mert félt attól, hogy megint összetörik. Kevésnek találta magát a világban. Mindenáron elakart kerülni onnan, ahol van, s a szüleire gondolt midnen nap, hogy bár ne haltak volna meg, s velük lehetne. De később rájött, hogy nem lett volna jobb sorsa. Mert a szülei alkoholisták voltak. Sok butaságot elkövetett, miből hol tanult, hol nem. Végül annyira eltávolodott mindenkitől, s annyira szenvedett hogy kénytelen volt magába nézni. Ahogy megtette ezernyi dologra jött rá. 16 évesen, már a 17. születésnapját várva rájött hogy mindent megkapott amit kelett. Pofont az élettől, ami ráébresztette, hogy ahol most van, a világon a legjobb hely. Egy olyan családban van, ahol elviselték hogy cigizik, iszik, lázad, megbánt s sokszor gyűlöl mindenkit. S nem szóltak semmit, csak tűrték. Ezek után a lány, szeretni kezte őket, s most midnen bölcsesség amit eddig kapott valahol a bensőjében kering s amikor alkalmas, hasznossá válik. Ez a lány, nem kaphatott volna ennél többet s jobbat az életben.Ez a lány, nevezetesen én voltam s vagyok.